
Avagy: Majka, és a gyűlöletbeszéd diktatúrája.
Lehet-e hős, aki gyáva? A jól fizető elvárások kielégítése művészet vagy prostitúció? Mi történt a rendszerkritikus zenészekkel a baloldal demokráciájában?
Mielőtt belekezdenénk a Majka nevű, ócska média-prostituált témájába, tegyünk egy kis kitérőt a múltba.
A baloldali mesék világában az 1960-as években voltak az utolsó politikai perek, onnantól az elvtársak többé senkit nem börtönöztek be ilyen vádakkal. Pláne nem a zenészek közül.
Ez persze hazugság, ahogy az is, hogy Kádár idején, a Koncz Zsuzsa vagy a Bródy János nagy lázadó volt - noha akkoriban a zeneipar főelvtársa, Erdős Péter döntött arról, ki jóelvtárs és ezzel jó zenész, és ki nem az. És aki nem volt az, azt üldözték, mint a Nagy Feró féle Beatrice zenekart, de voltak, akiket egyenesen bebörtönöztek.
1983.
A CPg (azaz Come on Punk group) zenekar tagjait a baloldal „népi” demokráciája „közösség elleni izgatás” (ennek mai, nyugati formája a gyűlöletbeszéd) vádjával bebörtönözte.
A 4 tagú zenekar 3 tagját két év, 1 tagját pedig (mivel kiskorú volt) másfél év letöltendő börtönbüntetéssel sújtották.
Részlet az ítéletből:
„[...] egyértelműen és megnyugtató módon megállapítható tényállás szerint a vádlottak a CPg-együttes keretén belül megvalósított magatartásukkal a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendje, szövetségi, barátsági és együttműködésre irányuló nemzetközi kapcsolata elleni érzelmeket igyekezett szítani, mégpedig nihilista, anarchista alapokon, tehát gyűlöletkeltési szándékkal.”
Valójában semmiféle rendszerváltó, vagy ellenálló szándékaik nem voltak. Simán négy fiatal, életkoruk adta lázongással és naivitásukkal meg tudatlanságukkal egyszerűen csak zenéltek, szájízük szerint. Ám a „szovjet atom/bomba/ is olyan, mint az amerikai atom” és hasonló dalszövegeik a baloldali demokrácia köz(ellenes)társaságában megengedhetetlen volt, és velük újfent példát statuáltak a renitenseknek. Pedig híresek sem voltak. Hanglemezt soha nem adhattak ki, fellépni pedig csak kicsi, eldugott művelődési házakban tudtak, általában 50-100 fős közönség előtt.
Nem ők voltak az egyetlen zenészek, akiknek életét már fiatalon tönkretette a baloldal „népi demokráciája”.
Ők csak egy példa arra, hogyan működött a zeneipar, és a zenészek önkifejezési lehetőségei egy valódi diktatúrában. (Meg manapság bezzegnyugaton.)
És akkor nézzük, mi történik most.
A kommunista vénasszony és vénember (Koncz és Bródy) diktatúráról meg elnyomásról fröcsög a színpadon, és önmagukról azt hazudják, hogy milyen nagy hősök voltak Kádár idején. Csakhogy akkoriban náluk jobban senkit sem támogatott a zeneipar (ami Erdős Péter volt egyszemélyben) ami csak és kizárólag úgy volt lehetséges, hogy ezek ketten az elvtársak csahos kutyáiként funkcionáltak. (Kis szójátékkal: így lehettek zenei funkcionáriusok.)
„... a szocialista állam eszközeivel is hatékonyabban kívánjuk támogatni az eszmeileg és művészileg értékes művek létrejöttét és széleskörű elterjesztését,
ugyanakkor nem vállalunk érdekeltséget a szocialista kultúra fejlődését hátráltató [...] alkotások megszületésében és terjesztésében”.
(Erdős Péter, „popcézár” elvtárs)
ugyanakkor nem vállalunk érdekeltséget a szocialista kultúra fejlődését hátráltató [...] alkotások megszületésében és terjesztésében”.
Ez kommunistából magyarra fordítva azt jelenti, hogy aki nem mindenben és maximálisan a diktatúra hű szolgája, azt eltapossák. A „popcézár” elvtárs minden dalt személyesen ellenőrzött, és adta rá a „támogatom/tűröm/tiltom” pecsétek valamelyikét.
Ha Koncz és Bródy anno csak töredékben azt tették volna, amit most, akkor ők is börtönben végzik. De nem azt tették, és most van bőr a mumifikálódott pofájukon a mostani helyzetüket és lehetőségeiket diktatórikus elnyomásnak, a vérkommunista múltjukat pedig ellenállásnak hazudni.
És nem szakad rájuk az általuk oly gyűlölt stadion, ahol koncerteznek.
Ám a vén mocskok példáját kis mocskok is követik, hogy öblöseket diktatúrázgatva meg elnyomásozgatva a színpadról visítsák kappanhangon kommunista szellemi felmenőik förtelmes hazugságait.
Itt van rögtön az Azahriah nevű kistakony, aki annyira tanult és művelt, hogy a középiskolát sem fejezte be, de az öntelt fröcsögést és hazudozást sem óhajtja befejezni. És ő osztja az észt. Szerinte mindenki agyhalott meg véglény, aki nem vele ért egyet.
Hogy ő valójában egy műveletlen tahó proli, abból a „jó káder” fajtából, amit anno Erdős Péter is favorizált, az lényegtelen. A lényeg, hogy a színpadra álló, népszerűséghajhász zeneribancnak azért van igaza, mert ő egy népszerű zeneribanc. Mindenki más analfabéta, meg véglény.
Mondja ő, akinek a legmagasabb iskolai végzettsége a 8 általános. (Lásd pl. ide kattintva) Pont illik a szintén alulművelt Pankotai Lilihez. Szellemi példaképüknek, Bródy Jánosnak „Filléres emlékeim” dala valószínűleg a kedvencük, mert az egész élettapasztalatuk nem ér 10 fillért sem.
De mégis van bőr a képükön előadni a bátor zsenit, aki elszántan lázad az ellen az elnyomás ellen - ami sosem büntette semmivel; azok mellet, akik felmenői térdig gázoltak az ellenük fordulók vérében. Persze Szamuelyéktől az Apró-klánig mindig ez jellemezte a rablógyilkos kommunistát: ostoba bunkó, hatalmas pofával és még nagyobb vérszomjjal.
És közben Azahriah is úgy el volt nyomva, hogy
röpke havi 65 millióból kellett nyomorognia.
De lám, még a kistakonynál is van lentebb.
Nehezen értelmezhető, hogy Majka, az „ózdi hős” mikor és mitől lett hős? Akkor amikor a bulvármédia legalja posványában, a Való Világ villában verte a nyálát, 2002-ben?
Mondjuk a pornósztár Maya Golddal a népszerűségért kamerák előtt, a VV első szexjelenetével tényleg „hősiesen” megcsalta és elárulta a barátnőjét, ahogy később az őt felkaroló, és a zeneiparba navigáló Dopeman-t is. És ez még csak a karrierje kezdete volt, aminek „sikertörténetét” a vegytiszta médiaprostitúció adta, és közben újra és újra elárulta azokat, akikkel összeállt. És persze: „hősiesen”.
És most „hősiesen” beugrott a Tiszába. Persze nem a folyóba, az veszélyes lenne a panelprolinak, hanem a párt politikai terébe.
Előtte „hősiesen” kivárta, hogy a többi hasonlónak nem esik-e baja, és amikor látta hogy nem, rögtön „hősiesen” beállt ő is abba a szellemi mocsokba, amiben a pajtásai lubickolnak.
A 90-es években mindenki sztár volt
Na, ez aztán gáz volt
Ugrunk pár évet
Napjainkban csak a
Nézettség a lényeg!
[...]
Hogy ez a való világ
Azt jó erősen kétlem
De én megéltem, elértem már!
Jön fel a Majka, ébresztő
Mint a budiba dobott élesztő”
(IHM: Majka paródia)
A hős egyedi, önkifejező művészetét az is mutatja, hogy a 2025-ös „Bindzsisztáni” videoklipjébe az Irigy Hónalmirigy, róla szóló 2018-as (mindenki másol) paródiájának ötletét építette be.
Persze Majkasztnánban másolni sem szabad mindenkinek, ezért amikor egy MZP rajongó hódmezővásárhelyi cukrász, „Bindzsisztán-szelet” néven süteményt kreált (lásd pl. ide kattintva),
az „ózdi hős” rögtön beleállt, és perrel fenyegetőzött:
rövid távú haszonlesőként
a szerzői joggal visszaél,
hogy a rólam készített fényképet
bármire felteheti????”
Mondta ezt a haszonleső, aki a „Mirigyesek” ötletét tette a saját klipjébe.
Mert hát a „pénzecske” csak akkor jó, ha őt illeti. Így nézve valóban önkifejező művészet volt a „Bindzsisztán”-ról szóló videoklipje. Tényleg így működne az az ország, aminek Majoros „Majka” Péter lenne az elnöke. (Szerencsére Magyarországnak ő nem elnöke, csak médiakurvája.)
ezt az oldalt, itt is megteheti:
A „művész úr”, ha arról van szó, hogy csurranjon-cseppenjen a pénzecske, oly szorgos, mint egy sátáni méhecske. Tavaly 6,66 milliót keresett havonta, bizonyára szörnyen nélkülözött ebben a nagy elnyomásban az évi 80 millióból.
Külön poén, hogy „Dollár, dollár, dollárka” Péter, ahogy a másik Péter, az ál-Magyar, nemrég még a Fidesznek dolgozott.
Kala-Majka papa, az „ózdi hős” nemrég még a kormányközeli, Jászai Gellért-féle 4iG tulajdonába került One Magyarország (korábban: Vodafone) reklámarca volt. (A mutatványai miatt nemrég onnan is kirúgták.)
Ilyen az, amikor a műpartizán, az „ellenállás hőse”, a diktatúra mű-ellensége, lénye lényege szerint annak táncol, aki jobban fizet.
És a zeneribanc, akár a Tisza párt pornókirálynője, Róka Réka (a vörös farkak szakértője, lásd pl. ide kattintva), nem finnyás, hanem „bevállalós”. Ezt ők úgy mondják: „bátor”.
Hogy bátorság kell-e ahhoz, hogy valakinek a fejét levizeljék, vagy ez csak a pénzért bármire kész erkölcstelenség, manapság csupán nézőpont kérdése.
De most az „ózdi hős” bátran beállt a levizelt fejűek táborába, ahol mindenki vagy buzi, vagy buzirajongó, és most nekik írja a dalt, és nekik énekel. Bátran, hősiesen. Mert tudja, hogy megteheti büntetlen.
Vajon, ha a gonosz Zorbán törvényei nem védenék az ilyen hősöket, helyette félrenéznének, amikor a társadalmi többség haragja számonkérné őket, akkor is ilyen hősök lennének, vagy a szekrény mélyén lapulva kussolnának?
Vajon a nemrég gazdát váltott Majka elvtárs(!) akkor is ilyen harsányan rendszerellenes lenne, ha cserébe kitaposnák a belét? Vagy csak azért ekkora a pofája az ilyen emberalatti médiakurváknak, mert büntetlenséget garantáltak nekik minden aljas hazugságukért?
Tényleg ez a bátorság? Vagy ez csak az aljas és erkölcstelen gazemberek divatja, amiben megtalálják a hozzájuk illő közeget? És ha igen, akkor ő bátor vagy gyáva? Netán nem az a gyávaság, amikor a nemzetközi buzi-lobbi, háború-lobbi és egyéb emberiség elleni mocsokságok alá fekszik valaki? Pláne pénzért?! Egyáltalán: mitől lesz bátor egy ringyó? Ha olcsó, vagy ha drága kurva? És ha minél drágább, annál értékesebb, attól még nem ugyanolyan kurva, mint az olcsó utcasarki? Vagy a minőségtől rögtön őszinte szerelem lesz a prostitúció?
ezt az oldalt, itt is megteheti:
Végtelenül vérlázító és felháborító, hogy a médiakurvák és zeneribancok tudva, hogy hajuk szála sem görbülhet, a legocsmányabb hazugságok mocskát fröcsögik a képünkbe, csak mert a „Dollár, dollár, dollárka” Kommunisztáni gazembereknek semmi sem drága, ha jól fizet. Elvégre náluk mindig mások élete a tét.
Ha már ennyire akarják, talán ideje lenne beváltani a vízióikat, és azt tenni velük, amit a szellemi példaképeik tettek, vagy amit a bezzegnyugati elvtársaik vezette kormányok.
hanem az, aki támogatja, és az is, aki hagyja.
A kurva csak azt teszi, ami a szokása. Pénzért bárkivel bármit, „bevállalósan”. Az alvilág onnantól tud felemelkedni, amikor a prostitúció működési engedélyt kap.
Érdemes lenne átgondolni, hogy a „szólásszabadság” és a „szabad véleménynyilvánítás”, ha nincs mögötte valós tartalom, csak vegytiszta hazugság, miért jogállami, és miért engedélyezett?
A CPg zenekar, mielőtt bebörtönözték volna, már 1982-ben is megfigyelés alatt volt. Ó, nem valami titkos lehallgatás módszerével. Akkoriban még drága volt a poloska, még Magyar Péter nagyapjának, a kommunizmus díszbírójának, (jog)Erőss Pálnak is.
Minden éjjel bedörömbölt hozzájuk egy rendőr, és igazoltatta őket. Meg szétnézett náluk. Házkutatási parancs nélkül házkutatva. Minden egyes éjjel. Végül már nem zárták be éjszakára a bejárati ajtót, és az igazolványaikat a szobaasztal közepére tették, hogy amikor jött a zsandár, felkelni se kelljen, elég legyen az asztalra mutatni - és aludhattak tovább.
De ez sem volt elég a baloldal köz(ellenes)társaságában, hisz később bebörtönözték őket.
Még csak hasonló sem történik Koncz, Bródy, Azariah, Majka, és a többi alantas, hazug zeneribanccal, és mégis diktatúrát ordítanak. Mert manapság ez a divat. Akár a pornós kollégáik, akik azt nyögik: „még, még, még!” Hisz ezért fizetik őket, ettől lesznek népszerűek, és ezért kapnak újabb lehetőségeket hasonlóan „bátor” produkciókra.
Az erkölcstelenség mocsarában, egymást másolva, az egyik azt sikoltozza: „még, még, beljebb, beljebb”, a másik azt, hogy: „diktatúra, diktatúra, elnyomás, elnyomás”.
Kedvenc színésznőjük, a szintén diktatúrázós Sárosdi Lilla már megmutatta nekik, hogy kell ezt. Ő egy színházban, a férje által rendezett darabban, meztelenül ülve a díványon, egyszerre két férfit elégített ki. Közben mosolyogva azt mondta:
ez a művészet.”
És ők nem félnek. Mert náluk ez a művészet. Az igények „bevállalós” kielégítése, az elvárásoknak megfelelően.
Hogy „művészien” akadna a torkukon a Pride-on Lakatos Márkocskájuk kedvenc testrésze.
Mindenesetre, ha az „ózdi hőst” legközelebb egy „bevállalós” pornófilmben látjuk majd, Maya Gold helyett Lakatos Márkkal, ne lepődjünk meg. Nem lett buzi, csak ő ilyen bátor. Meg demokratikusan elvárt módon LMBTQI elfogadó. Meg hát mindig van az a pénz, amiért ha kell, jó Tiszásként ő is „rókarékázik”.
Majd a Tisza vezér elvtárs megmondja, mikor és kivel kell kurválkodni. Mert az olyan demokratikus és jogállami. Meg főleg művészi és önkifejezős. És persze: „hősiesen bátor”.
(by L.W.L.)
2025.07.25.
2025.07.25.
A témához hasonló, előző bejegyzések:
- 2025.07.12. A „másság” misztériuma: hazudhatnak-e a pszichológusok?
Avagy: álmodnak-e az ideológusok afgán kecskékkel? (megnyitom)

Avagy: álmodnak-e az ideológusok afgán kecskékkel? (megnyitom)

- 2022.05.06. Értelmes-e a bal-liberális értelmiség? (1. rész)
Avagy: hétköznapi tények a pszichózisok mögött. (megnyitom)

Avagy: hétköznapi tények a pszichózisok mögött. (megnyitom)
